2017. júl. 25.

4.rész - Próba

Sziasztoook! Nagyon fel vagyok dobva :3 Remélem jó napotok volt. Ma megtudjátok, hogy mi történt a próbán. Remélem élvezni fogjátok.

Reggel nagyon izgatottan ébredtem. Kint sütött a nap, jó idő volt, minimum 20 fok volt már 8-kor is. Felöltöztem, és közben próbáltam magam lélekben felkészíteni az aznapi dolgokra. Egész délelőtt vasalás és takarítás közben, ment Bluetooth hangfalról a zene, és énekeltem. Hátha elkap a ritmus és jobb hangom lesz, mint alapból lenne. Na meg, az éneklés mindig segít felvidulnom. Ezzel töltöttem a teljes délelőttöm.
A legtöbbet énekelt szám Katy Perrytől volt a Chained to the rythm. Na meg a Panic! at the Disco - Emperor's New Clothes. Ezek a jelenlegi kedvenceim. De mindenféle zene volt benne. Sok japán zene is, de volt benne angol, német, és magyar is.
Eljött az ebédidő. Egyre idegesebb lettem. Tudom, nem kellene, de engem nagyon megrémít, hogy szinte ismeretlenek előtt kell majd énekelnem, egy pincében. Remélem legalább jó a pince akusztikája... Az nem ártana. Igazából... azt se tudom, mit kéne énekelnem. Ők adják meg? Vagy a kedvencemet? Fogalmam sincs. De hiába rágódok ezen, nem fogok rájönni.
Kezdtem éhes lenni, úgyhogy rendeltem pizzát. Havonta egyszer azt szoktam. Nincs mindig kedvem főzőcskézni, és úgy döntöttem, hogy a mai nap lesz a havi egy pizzázás.
Hamar meg is jött a sonkás kukoricás pizzám, és hozzáláttam az ebédhez. Hiába, hogy a szüleim több mint egy hónapja nincsenek itthon, még mindig nem szoktam meg, hogy teljesen egyedül vagyok. Jó, itt van a kiscicám, de az nem olyan. Miután befejeztem a pizzám, megetettem Sofie-t, és elkezdtem keresgélni, milyen ruhában menjek. Mivel azt tudtam, hogy kicsit rock beállítottságúak, lehet ahhoz kéne öltöznöm. De lehet, hogy rosszul értelmeztem. Nem tudom. Tanácstalan voltam teljesen.
Végül egy rövid de kényelmes fekete farmernél, és egy fekete, törött szív mintás haspólónál döntöttem. Vettem fel hozzá egy piros-fekete magassarkút, ami igazából csak 3 cm magas, tehát annyira azért nem, de mégis emel valamit. Természetesen egy jó adag karkötő, és egy nyaklánc. Mikor megnéztem az eredményt, nagyon elégedett voltam magammal. Teljesen a saját stílusom lett. Megigazítottam a hajam, majd elkezdtem kutakodni a kontaktlencsék között, míg végül megtaláltam Őt. A kedvencem volt. Egyből eldöntöttem, ő lesz az. Így a szettem kiegészítéseként, piros szemmel fogok érkezni a próbára. Nem a szokásos kinézetem, de nekem nagyon bejött. MondoConra szoktam ilyen stílusba menni, csak ott sokkal durvábbak a cuccaim. Ahhoz jár fegyver is, meg hatalmas karmok, és még sorolhatnám.
Mivel még sok időm volt, úgy döntöttem nézek pár rész One Piece-t. Le voltam maradva majdnem 10 résszel. Volt még másfél órám indulásig, az pedig 4-5 részt jelent. El is kezdtem. Nagyon izgalmas részek voltak. Luffy megint egy boss fight-ban van, de most egész jól kezeli. Jó kezdés volt, és tényleg, kivételesen nem verik szét az elején. Próbálnak taktikázni, de ilyen kapitánnyal... Lehetetlen. A negyedik rész végére már a második adag popcorn is elfogyott, és elindítottam az ötödiket. Hát, ebből az lett, hogy mikor elindultam otthonról, akkor kellett volna odaérnem. Szerencsére nincs messze, de nagyon bepánikoltam. Tudom, semmi tétje, meg minden, de nem akartam késni. Rohantam egészen az iskoláig, így úgy értem oda, hogy alig 5-6 percet késtem. Ezt simán ráfoghatom arra, hogy nem tudtam, hova kell menni. Bementem a suli kapuján. Furcsa volt úgy látni az udvart, hogy senki nem volt ott. Beléptem az ajtón, és bent is minden csendes volt. Nem nyikorogtak az ajtók, a székek, nem csapkodták egymást a diákok, nem beszélgettek vagy tervezgettek kiruccanást az emberek. Senki sem volt benn. Mentem a folyosó vége felé. Valamit mintha már lehetett volna hallani. Nagyon távol mintha beszélt volna valaki. Mentem tovább, míg a lépcsőhöz nem értem. Lys azt mondta, a lépcső mögött lehet lemenni. Lépteket hallottam a lépcsőről. Annyira megijedtem a nagy csendben, hogy hirtelen bementem a pince ajtaján (ami valamilyen oknál fogva nyitva volt), és beugrottam. Azzal a lendülettel be is csuktam az ajtót. Majd hátra néztem. Lys és Castiel egy kicsit messzebb tőlem már próbára kész volt.  Odamentem hozzájuk.
- Sziasztok!
- Szia Maya! - Lys egyből köszönt. Castiel pedig... hát, végignézett, aztán bólintott egyet. Ezt betudom köszönésnek.
- Sajnálom, kicsit késtem. 
- Nem baj, még úgyis csak most raktuk össze a felszerelést. 
- Huh, akkor jó. Egyébként... miért szeretnél hallani énekelni? 
- Azt majd csak akkor mondjuk meg, ha már énekeltél. Szóval akár fel is jöhetnél végre ide, és kezdheted. - Castiel először szólalt meg, de ahogy elnézem, eddig nem azért nem tette, mert utál. Legalábbis, ezt mosolyogva mondta. - Kíváncsi vagyok rá. Remélem egy jót nevethetek. 
Szegény Castiel... ha egy mondattal elbizonytalaníthatna, akkor nem jöttem volna el.
- Ne aggódj, annyira rossz nem lesz. Sokszor karaokéztam, és eddig csak jókat hallottam. Habár lehet rosszat csak nem mertek. 
Szép lassan odamentem a mikrofonjukhoz, és összeszedtem a gondolataimat.
- Mit énekeljek?
- Bármit. Aminek tudod a szövegét, és szereted. De elég, ha valaminek a refrénjét énekled, ha csak azt tudod. 
Megköszöntem Lysnek a választ, összeszedtem magam, és elkezdtem énekelni a Panic! at the Disco-tól a kedvenc számom, ami természetesen az Emperor's New Clothes. Reggel is ezt énekeltem, teljesen biztos voltam benne, hogy menni fog.
Egyébként, aki nem ismeri, hallgassátok meg, valami brutál: Emperor's New Clothes (YT)
 Az elejétől mentem, a kezemmel ütöttem a ritmust, de zene nélkül nagyon fura volt. Elkezdtem az első pár sort, és csak reméltem, hogy nem csuklik el a hangom.

Welcome to the end of eras
Ice has melted back to life
Done my time and served my sentence
Dress me up and watch me die

Ahogy tovább haladtam láttam az arcukon, hogy annyira nem rossz. Valószínűleg ismerik a számot, és ki fogják várni, hogy hogyan mennek a magas hangok. Engem nem zavar, mert ki tudom énekelni, de szerintem Castiel csak arra vár, hogy rontsak, és kinevethessen. De nem adom meg neki a lehetőséget...

If it feels good, tastes good
It must be mine
Dynasty decapitated
You just might see a ghost tonight

And if you don't know, now you know

Mikor elértem ehhez a részhez, láttam, hogy Castiel közelebb jön. Gúnyos mosoly ült az arcán, de nem érdekelt. Akkor is megcsinálom. Ezerszer mentem karaoke bárba Japánba. Ha ott ment, itt is fog. Nem fog elbizonytalanítani egy kárörvendő mosoly. Főleg, hogy Lys is ott volt. Ő nem mosolygott. Nem mutatott az égvilágon semmi érzelmet. Várt, és gondolkozott, mintha kíváncsi lenne, hogy hogy fogom megoldani a következő részt.

I'm taking back the crown
I'm all dressed up and naked
I see what's mine and take it
Oh oh, yeah
The crown...
So close I can taste it
I see what's mine and take it
Oh oh, yeah

Végigénekeltem. A hangom egyszer sem csuklott el, minden hang kijött, és szerintem tökéletesen zártam. Lehet kicsit megijesztette őket, hogy miközben éneklek, az arcommal folyamatosan grimaszolok, azaz, beleélem magam, és ha üvölt, akkor én is. Minden erőmet beleadtam, hangosan, tisztán énekeltem végig. A végén becsuktam a szemem. Nem mertem kinyitni. Őszintén szólva, féltem, hogy szörnyű volt, habár én nagyon élveztem.
- Wow. Nem is olyan rossz. Sőt, egészen tetszett. Főleg, amit az arcoddal csináltál. Le kellett volna fotózni.  - De legalább tetszett Castielnek... Habár elég érdekesen fejezi ki magát.
- Nagyon vicces. Mostmár elmondjátok, miért kellett?
- Hát, Maya... Meglepődtem. Számítottam rá, hogy jó lesz, de ez nagyon tetszett. Nem lenne kedved belépni a bandába? 
Lys teljesen lesokkolt ezzel a kijelentéssel... Azért volt az egész, mert szeretnének egy új tagot? És most engem kérnek fel? Wow. Nagyon meglepődtem. Egy pillanatra teljesen összezavarodtam. Hiszen... Már van énekesük. Lysander.
- Én... nagyon szívesen, de már van énekesetek, nem?
- De, van. Lys, és nagyon jól tolja. De egy ideje keresünk még valakit, aki besegítene neki, mert nem mindenhez van hangja, meg vannak olyanok, amik duettek. Na meg háttérénekes is kéne. Szóval jah. Próbáltunk osztályból meg mindenhonnan embereket szerezni, de vagy utáltuk a csajt, vagy nem volt hozzá hangja. Viszont neked van, és a stílusod is bejön. Habár fellépni nem járunk, de ez majd változni fog. Na, benne vagy?
Igazából... megmondom nektek őszintén, egy másodpercre se hezitáltam. Mindig is imádtam énekelni, ők tök szimpik voltak, és tetszett, hogy nem egy kész, már ismert banda, hanem szinte a kezdetektől ott lehetnék. Azonnal igent mondtam.
- Még szép. Nagyon örülök, hogy engem választotok.
- Igazából... Ha nem téged választunk, akkor senkit. Mivel senki mást nem találtunk, aki alkalmas lenne rá.
- De Lys, neked biztos nem baj, ha még egy énekes lesz?
- Dehogy. Amúgy is sokkal szórakoztatóbb ha hárman vagyunk.
- Hát, akkor ez letárgyalva. Maya, innentől a csapat tagja vagy. Vigyázz a hangodra, kell nekünk.
- Köszi Castiel.
Körbevezettek a pincében, végigmutogatták, milyen felszerelésük van. Nem a legjobb cuccok, de kezdésnek tökéletesek.
- Szóval akkor Maya. Minden hétfőn, szerdán, pénteken és vasárnap itt van próba. Suliidőben egyből órák után, amikor meg nincs suli, akkor 3-tól. Ne késs, ha lehet. Sőt, igazából gyere hamarabb, és akkor segíthetsz pakolni.
- Castiel, azt szerintem csináljuk továbbra is mi. Maya lány, nem kéne vele pakoltatnunk.
- Ne aggódj Lys, ez semmiség, szívesen segítek pakolni.
- Hallod? Szívesen segít.
- Nem, Maya, nem kell hamarabb jönnöd. Gyere 3-ra, bőven elég.
- Oké, legyen. De ha bármi van, hívjatok.
- Tényleg, Castiel, beírtam a telefonodba Maya számát, ha bármi van, tudod hívni.
- Be tudnád írni nekem Castielét? Van egy olyan érzésem, hogy ő nem fogja.
- Persze.
Lys beírta Castiel számát a telefonomba.
- Ha egyszer is fel mersz hívni éjjel, én esküszöm megnyúzlak.
- Ez vonatkozik rád is, Cas.
- Hogy hívtál?
- Cas. Sokkal rövidebb, és aranyosabb.
- Ezt azonnal hagyd abba, Mayo.
- Mayo?
- Ha te Casnak hívsz, akkor én téged Mayo-nak.
Még egy darabig elszórakoztunk Cassel, amit persze ő úgy adott elő, mintha vérig sértettem volna, de láttam, hogy azért ha elfordul, akkor elmosolyodik.
Miután megmutattak mindent, leültünk a mikrofonok és a gitár mellé. Annyira furcsa. Alig ismerem őket, mégis olyan, mintha a legjobb barátaimmal találkoztam volna. Ahhoz képest, hogy miket hallottam Casról, sokkal rendesebb. Nem ismerem igazán, csak egy kis részét láttam még a személyiségének, de látni rajta, hogy sokkal kedvesebb annál, amit mutat.
- Szóval. Pár dalszöveget már elkezdtem írni a duetthez, mert nagyon sok ötletem volt, de még nem tartok egyiknél sem a végén. Most hogy ismerem a hangod, hogy kb mire képes, könnyebb lesz megírni.
- Ne segítsek benne?
- Hagyd csak Lysre a dalszöveget. Te csak tanuld meg és énekeld el.
- Biztos? Lys?
- Úgy van, ahogy Castiel mondja. Nem kell aggódni, könnyen befejezem, csak szükségem volt rá, hogy ismerjem a harmadik tag hangját. Végre megvan, most már befejezhetem.
- Lys, ne mondj ilyen dolgokat, még azt hiszi, nagyon fontos nekünk. Nehogy a fejébe szálljon.
- Mindenesetre nagyon örülök, hogy végre befejezhetem. A többi zenét, ami már kész, és gyakorolni szoktuk, azoknak itt vannak a kottái, otthon nézegesd. Ezekhez valószínűleg csak háttérénekes leszel.
- Nem baj, azt is kell valakinek. Ha csak háttérénekes lennék, akkor is belementem volna szerintem.
- Innentől a legtöbben valószínűleg írok neked is részt, meg magamnak is.
- Rendben.
- Viszont Lys, ide jelenne elkezdenünk próbálni. Mayo, nézd a kottát, és hallgasd, hogy nyomják a profik.
Felálltak a helyükre, felkészültek, és Castiel jelére elkezdték. Igazából, még mindig nem dolgoztam fel. Az, amit ők ott előadtak, zseniális volt. Lysnek olyan fülbemászó és puha, de mégis erős hangja van, hogy lehetetlen megunni. Egészen a próba végéig próbáltam betelni vele, de lehetetlen. Casról pedig... Gitározott. Ezzel mindent elmondtam. Nem játszott, nem csak gyakorolgatott. Rendesen gitározott. Olyan gyorsan jártak az ujjai, mégis minden hang tisztán és gyönyörűen jött ki. Valahogy minden különböző hangulatú dalnál más hangon szólaltatta meg a húrokat.
A kettő együtt pedig megunhatatlan és... hát... szavakat se találok rá, mennyire élveztem. Én velük fogok együtt énekelni. Velük, akik ilyen szinten profik abban, amit csinálnak. Ők engem elég jónak tartottak ahhoz, hogy mellettük énekelhessek. Igazából, elmondani nem tudom, mennyire nagy öröm ez nekem. Hatalmas büszkeség.
- Hé, kislány, azért néha csukd be a szád. -ezt az egyik számuk közben mondta nekem. Mondjuk, inkább üvöltötte, mivel a hangfalak miatt elég hangos volt a gitár és Lys is.
- Meglesz. A szünetekben.
Láttam az arcán a megdöbbenést. Nem erre a válaszra számított. De ez egy pillanatra sem zökkentette ki a dalból, sőt, ha lehet még jobban gitározott.
Nagyjából 5-6 számot játszottak el, vagyis ahogy ők mondták, 5-6 számot gyakoroltak el.
- Na, tetszett, Maya? -Lysen látszott, hogy mindent beleadott, látszott a homlokán, hogy már izzad.
- Viccelsz? Ez brutál jó volt. El se hiszem, hogy én felérek ehhez a szinthez.
- Nem is érsz. Csak nálad jobbat nem találtunk, úgyhogy te maradtál.
- Nekem már ez is elég. Nagyon jók vagytok.
- Hát, kössz kislány.
- Meddig érsz rá? - elég fura kérdés volt Lystől. Addig érek rá, amíg szeretnék. Mindig.
- Ameddig a próba tart.
- A szüleid nem várnak, kislány?
- A szüleim jövő nyárig nincsenek itthon. Egyedül lakok.
- Értem. Akkor nem lesz baj belőle, hogy már 7 óra.
- Mi?! Már ilyen késő van? Nem is vettem észre. - Annyira jól éreztem magam, teljesen elment az idő.
- Nehogy azt hidd, hogy holnap is ilyen hawaii lesz neked. Holnaptól beállsz háttérénekesnek. Szóval tanuld ma meg párnak a szövegét.
- Rendben. Nem fogsz csalódni, Cassy.
- Mivan?! Mostmár Cassy?!
- Hát... az egyik számban volt valami, ami hasonlított ehhez, és egyből ez jutott eszembe. Sajnálom. - alig bírtam visszafogni a nevetést. Igazából még most is alig megy. Annyira jól áll neki ez a név. Cassy 💖 xD
- Jó, legyen. Ebből a vigyorból látom már, hogy ezt nem vakarom le magamról.
- Látom, jól kijöttök. Ez majd jól jön a közös munkában. Viszont mára nekem ennyi, mennem kell segíteni a nagymamámnak.
- Rendben, kezdjünk pakolni.
- Maya, te már nyugodtan mehetsz. A pakolás a mi dolgunk.
- Rendben. Akkor én megyek. Köszönöm, hogy bevesztek. Igyekszem a legjobbat adni. Sziasztok!
Még hallottam, ahogy Castiel morog valamit, meg Lys elköszönt, de már indultam kifele. Nagyon jó kedvem volt. Igazi profikkal fogok együtt énekelni. Ez volt az egyik gyerekkori álmom. Énekelni, egy bandában. Alig hiszem el, hogy nem álmodtam...
Kiindultam az iskolából a kottákkal a kezemben. Jó sok van, minimum 15 darab. Holnapra lehetetlen megtanulni őket, de egy-kettőt elkezdek. Nem akarom Cassy-t magamra haragítani. Hazafele szerencsére még nem volt sötét, ráadásul nagyon hamar megérkeztem. Sofie már az ajtóban várt. Lehajoltam hozzá, megsimogattam, és adtam neki vacsorát.
Egész este a dalszövegeket memorizáltam. Természetesen dallammal együtt. Sofie megérezte, hogy most kell az energia, úgyhogy ráfeküdt a lábamra, és onnan segített a memorizálásban. Mindenféle dal volt, például szerelmes, harcolós, meg olyan is, ami történetet mesél el. Nagyon tetszettek a szövegek. Sokszor rímeltek is, mindig illeszkedtek a dallamhoz, és igazi fülbemászó dalok voltak. Nagyon vártam, hogy részt vehessek az előadásukban.

Visszagondolva az egész napomra... Nem történt sok minden, de annál nagyobb dolog volt.

Remélem ti is annyira izgatottak vagytok ezzel a dologgal kapcsolatban, mint én. 😊 Nagyon várom, hogy milyen lesz velük együtt készülni.
A holnapi napon pedig megint próba lesz, amit részletesen megosztok veletek.

Megkérlek, hogy ha időd engedi, írj egy kommentet, neked 1 perc, nekem viszont nagyon sokat jelent 💖
Köszönöm, és ismét írok holnap. :D

Panic! at the Disco- Emperor's New Clothes

5 megjegyzés:

  1. Uh, ez nagyon jó volt *-*
    Viszont rakhatnál egy élő linket a zenéhez, mert én még életemben nem hallottam. De rákerestem, csak könnyebb lett volna egy kattintásból megoldani. :)
    De egyébként nagyon jó volt, tetszik Maya és Cas piszkálódása, ha lehet így nevezni. :D
    Várom a folytatást! ^_^

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Rendben, máris rakok bele linket :D Örülök, hogy tetszik. Próbálom átadni Cas stílusát, remélem viszonylag sikerül.
      A folytatás pedig hamarosan érkezik. ;)

      ~Vicky

      Törlés
    2. Igen sikerült. Jobban, mint nekem :')

      Törlés
  2. Először is: az előző fejezettől ide vezető "következő" link nem hozott ide, arra majd nézz rá, hogy mi lehet a baj.

    MondoCon, anime... minden ami kell:D
    Jó ez a zeneszöveg elkülönítés, feldobja és dúdolva olvastam el...:)

    Óha, óha... közös éneklés a közös bandában! Kérem szépen, nem kell ide látnoknak lenni, hogy tippeljen az ember, mik következnek.
    Persze, nem történt sok minden... ez azért elég nagy dolog. De az ember lánya inkább visszagondolva látja meg, hogy mekkora dolog is volt az életében egy-egy állomás.

    xoxo,
    Vanessza


    U.i.: csak hogy most is legyen: csak így tovább! És ez a kép ijesztő.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, hogy szóltál, elvileg a link már működik.

      Hát, lehet kicsit kiszámítható a történet, de majd próbálkozok csavarni rajta egyet-kettőt.

      A kép sajnos muszáj volt, nekem nagyon tetszik, és ugye a hivatalos klipben a zenének így néz ki az énekes, úgyhogy úgy gondoltam, miért ne.

      Igyekszem továbbra is.

      Xoxo,
      Vicky

      Törlés